Bemutatkozás

Kétségtelen, hogy a munka szerepének átalakulása a modernkori társadalmi változások egyik legfontosabb kérdése. Eddig nem készültek olyan történeti művek, amelyek hosszú időtartamú elemzés keretében, mikro- és makroszintű megközelítésben a politikai, gazdasági, társadalmi rendszerváltásokon átívelően vizsgálják a munka és a munkásság társadalomtörténetét a modernkori Magyarországon. Ennek a projektnek a keretében lényegében erre szeretnék kísérletet tenni. Egyfelől feldolgozzuk az egyik legnagyobb magyar nehézipari üzem, az Ózdi Kohászati Üzemek társadalmának a történetét XIX-XX. század fordulóján kibontakozó dinamikus fejlődéstől a XX. század végén bekövetkezett megszűnéséig, ezzel párhuzamosan vizsgáljuk egy kisebb település, Rudabánya bányásztársadalmának átalakulását is. Másfelől a kutatás bázisán létrehozva egy szélesebb kutatói hálózatot, ami átfogja az ipari munka társadalomtörténetét.

A magyar esettanulmányok megírása során szerzett tapasztalatokat, kutatási eredményeket, első megközelítésben egyfajta kitekintésként, szeretnénk összehasonlítani, néhány hasonló, elsősorban közép-európai gyári/városi/lokális munkástársadalom történetével a rendelkezésre álló szakirodalom alapján. A feladat tehát kettős jellegű: széleskörű levéltári, statisztikai, anyakönyvi forrásfeltárás és családtörténeti/élettörténeti interjúk alapján egy társadalomtörténeti összegzés megírása a munka és a munkásság magyarországi modernkori társadalomtörténetéről, valamint a vonatkozó szakirodalom feltárása révén egy közép-európai összehasonlító kitekintés elkészítése. Mindez társadalomtörténeti alapkutatási feladat elvégzését jelenti.

Melyek a kutatás alapkérdései:

  • Hogyan változott a gyári/nehézipari munkásság összetétele, szerkezete? Milyen szocio-demográfiai jellemzőkkel (életkor, nemek, családi állapot, iskolázottság, szakképzettség) írható le ez a társadalmi csoport?
  • Mi jellemző a család és háztartásszerkezetre, mi volt a szerepe a rokonsági kapcsolatoknak a mindennapi életben és a gyári munkában?
  • Milyen csoportokra tagolódott a gyári munkásság és miként változott ezeknek a csoportoknak az összetétele és mobilitása a XX. század során?
  • Melyek voltak és hogyan változtak a gyári munkásság életmódjának (jövedelem, fogyasztás, lakás, táplálkozás) jellemzői?
  • Milyenek voltak a gyári/nehézipari munkásság munkakörülményei, a munkavégzés feltételei, a szociális juttatások? Hogyan változott a munkaadók és a munkavállalók viszonya az egyes korszakokban?
  • Milyen egyéni és csoportos élet- és munkastratégiák alakultak ki?
  • Miként befolyásolták a gyári/nehézipari munkásság összetételét, életét és munkáját a XX. századi a negyvenes évek végén, illetve a nyolcvanas évek végén végbement rendszerváltások?
  • Mi volt a gyár, a bánya, a munka és a munkakultúra szerepe a lokális társadalom integrálódásában?
  • Hogyan dezintegrálódott a lokális társadalom az 1990-es években a gyár bezárását követően?
  • Milyen azonosságok és különbségek figyelhetők meg a XX. századi közép-európai munkásság társadalomtörténetében Ózd, Ostrava és az új szocialista ipari központok – Dunaújváros, Eisenhüttenstadt, Nova Huta esetében?
  • Lehet-e proletariátusként leírni ezeket a társadalmi csoportokat, illetve milyen fogalmi kategóriák alkalmazhatók a munkásság társadalomtörténeti elemzése során?

Nyilvánvalóan választ kell adni/keresni arra a kérdésre, miért fontos a munkásság társadalomtörténetének a tudományos kutatása, elemzése, illetve értelmezése? Elsődlegesen azért, mert a magyar gazdaság és társadalom modernizálódásában a 19. század közepétől egyre meghatározóbb szerepet játszott az iparosodás és az ipari társadalom kialakulása, aminek következtében a 20. század második harmadában a(z ipari/városi) munkásság a magyar társadalom legnagyobb létszámú csoportjává vált. S ezt a helyzetet csak a rendszerváltás és a vele időben együtt járó posztindusztrializálódás változtatta meg.

A hagyományos nehézipar felszámolódása, a fizikai munka átértékelődése és részleges intellektualizálódása, a kereskedelem, a szolgáltató ágazatok, a kommunikáció és az információtechnológia előtérbe kerülése radikálisan átalakította a foglalkoztatási viszonyokat, valamint a társadalmi struktúrát is az ezredfordulón. Ebből következett az is, hogy a hagyományos értelemben vett munkásság egyre inkább múlttá, a történelem részévé vált. Másként fogalmazva: az ipari, nagyüzemi munkásság összetétele, tagoltsága, társadalmi és gazdasági szerepe, életmódja egyre inkább történelmi kérdéssé vált, aminek elemzése és értelmezése nélkül nem érthetőek meg a modernkori magyar társadalom változásai. S ez önmagában is indokolttá teszi a témakör tudományos vizsgálatát.